A munkavégzés 12 alaptörvénye
A működésünk irányelvei és a munkaszemléletünk alapja: a szervezeti kultúránk építőkövei. Ezek az irányelvek mérvadóak nálunk egy állásinterjún, ezekre is mérjük a teljesítményt, és a mindennapokban zsinórmérték ahhoz, hogyan kell jól dolgozni.
1. A vizionális működés törvénye: jövőkép és felelősség
Világos szervezeti és ehhez illeszkedő egyéni jövőképünk van, ezért felelősséget vállalunk, amikor dolgozunk.
2. A misszió törvénye: elkötelezettség és örök ügyfél
Személyes elkötelezettségünk van munkavégzésünk előremutató hasznosságában, a szervezet működésében és a munkafolyamatainkban: a munkánk az ügyünk, ezáltal lehet csak valóban ügyfelünk.
Gondozzuk ügyfeleinket: minden szavunk, gondolatunk és cselekedetünk célja, hogy ügyfeleink örökre az ügyfeleink maradjanak.
3. A teljességre törekvés törvénye: maximalizmus
Saját szabad akaratunkból döntünk arról, hogy hol és milyen munkát végzünk, így soha sem érdemes a legjobb tudásunknál silányabban dolgoznunk.
4. A pozitivitás törvénye: cselekvés és megoldás
A valósággal szembenéző, előremutatóan optimista jövőképű és mindenkoron cselekvő emberekben hiszünk, akik csak a megoldásokat keresik.
5. A transzparencia törvénye: láthatóság és érthetőség
A munkavégzésünket láthatóvá kell tennünk úgy, hogy az önmagától érthetővé (trans parentem) is váljon, mert a transzparencia mindent átvilágító fénye nem igényel idegenvezetőt.
Rendszerünk így tisztul, fejlődik és átláthatóvá válik.
6. A teljesítménykultúra törvénye: eredmény és érték
Eredményeket akarunk elérni, nem pedig tevékenykedni, és az értéket teremtő teljesítményünkért akarunk felelősséget vállalni, amit mérhetővé teszünk.
7. A minőség törvénye: megelőzés és proaktivitás
Teljesítményünk egyetlen objektív mércéje a külső és belső ügyfeleink elégedettsége. Nem csak az eredmény, hanem az eredményhez vezető folyamat minőségéért akarunk felelősséget vállalni (folyamatfelelősség). Mindig a jobb szállító szerepének felvételére törekszünk. Hamarabb gondolkodunk, mint az ügyfelünk, és kezdeményezően lépünk fel.
8. A sztenderdizálás törvénye: a jobbítás állandósítása
Nem jól akarunk dolgozni, hanem jobban, ezért nem elérni, hanem meghaladni akarjuk a külső és belső ügyfeleinkkel a megállapodásokban rögzített teljesítményszinteket (pozitív eltérés). Kiegyensúlyozottá (robusztussá) tesszük munkafolyamatainkat úgy, hogy közben a fejlődést állandósítjuk. Mindenki, minden munkafolyamatát, minden nap, minden órában.
9. A kozmosz törvénye: rend és egyszerűség
A rend iránti emberi hajlamban hiszünk és az ezt megteremteni képes eszközökben (szerek), így születik a rendszer. A rend iránya mindig az egyszerűsítés.
10. Az együttműködés törvénye: közösségi szinergia
Mindig és minden körülmények között maradéktalanul és előremutatóan együttműködőek vagyunk egymással nemre, korra, rangra és beosztásra tekintet nélkül. Minden egyéni igazságunknál magasabb rendűnek tartjuk a közösségi energiák összhangjának megteremtését.
11. A konszenzus törvénye: egyetértés és azonosulás
Az egyetértésben hiszünk és nem az elfogadás (kompromisszum) rendszerében. A saját és mások ügyeivel csak ilyen célkitűzéssel lesz valódi azonosulásunk.
12. Az egység törvénye: közösségi felelősségvállalás
Nem megannyi működési rendszerünk és stratégiánk van, hanem egy; nem megannyi víziónk és missziónk, hanem egy; nem megannyi értékrendünk, hanem egy. Egy, amit közösen vállalunk.
A munkavégzés közösségi szerepre rendel és a legmagasabbrendű értéke az egy. Kizárólag magunkért felelősséget vállalni nem érdemes, csak mindenkiért, akivel dolgozunk.
