Az etnográfia és a szervezetfejlesztés találkozása

Az ember életében vannak események, történések – akár magánéleti, akár munkahelyi –, amelyek választóvonalat jelentenek: magunk mögött hagyunk valami régit és egy teljesen újba kezdünk bele. A váltáskor merülhetnek fel nehézségek, érezhetjük úgy, hogy légüres térbe kerülünk, nem tudjuk, hogyan reagáljunk – és néha azon is elgondolkodunk, kik is vagyunk valójában. Ilyenkor nem feltétlenül a néprajz vagy az antropológia irányából közelítjük meg a problémát, pedig ez a terület is hozzájárulhat a megfelelő megoldás megtalálásához. A hagyományos közösségekről való gondolkodás, az ezek tanulmányozásából, leírásából és értelmezéséből (etnográfia és etnológia) született eredmények ugyanis sokat segíthetnek a szervezetfejlesztési folyamatokban, de támogatást nyújthatnak a HR-es és a vezetői munkában is.

Vajon mi a közös a törzsi szertartásokban, a vallási rituálékban, az eltérő népszokásokban és a mai, modern életeseményekben?

Ritusok-ritualek

Sokkal több, mint hinnénk!
Ebben a cikkben közelebbről is megvizsgáljuk, hogyan tudják megkönnyíteni a vallási életből eredő rítusok és ezek felépítése a változásokból kiinduló átmeneteket.

A rítusok a mágikus gondolkodásból származó, a közösség által kitermelt, társadalmilag elfogadott és szabályozott szokáscselekvések, melyek keretet adnak az élethez. Kialakulásuk a biztonságkereséshez, a valahová való tartozáshoz, az összetartozás megerősítéséhez és a csoport egyben tartásához kötődik. A közösség tagjaiként, az együttműködés jegyében mindenkinek kötelező az előírt folyamatokban való részvétel.

Ez a munkahelyi életben sincs másképp, hiszen szervezeti szinten is fellelhetünk számos kötelezően betartandó cselekvési módot (pl. dresscode, aktív részvétel a csapatépítőn, megjelenés a karácsonyi vacsorán). Ezeket a céges rítusokat és sztenderdeket a legtöbb helyen bevezetik, ám érdemes a közösségi oldalukra is odafigyelni – a valahová való tartozás érzésének erősítése nagyban elősegíti a hatékonyabb átváltást régi és új között.

Arnold van Gennep holland-francia-német antropológus és etnográfus a rítusok csoportján belül megkülönbözteti az átmeneti szokáscselekvéseket. A magyarul csak 2007-ben megjelent könyvében három kategóriát ismertet:

Szakaszok

Preliminális

Elválasztó rítusok

A közösség/egyén elválasztása attól, ami eddig volt (változás indukálása)

3

Liminális

Átmeneti tér és idő

Mindenképp le fog zárulni, az időtartam lehet rövid és hosszú

2

Posztliminális

Befogadó rítusok

Megerősítik az egyén közösséghez való tartozását

Mindegyik szakasz hozzájárul az egyén életében a változás miatt beállt krízis (pl. nyugdíjazás) megkönnyítéséhez, a hirtelen átmenet lassításához és kész közösségi formákat, illetve szerepeket (pl. munkatársból vezetővé válás) bocsát(hat) rendelkezésre.

Az alábbi példákon jól látszik, hol jelenhetnek meg az átmeneti rítusok a mindennapokban:

Preliminális

Elválasztó rítusok

3

Liminális

Átmeneti tér és idő

2

Posztliminális

Befogadó rítusok

Van Gennep elméletét felhasználva tudatosabban kezelhetjük a szerep-, a státusz-, a folyamat-, az élethelyzet-, a környezet- és a munkarendbeli változásokat, melyeket a szervezeti események okoznak. Ha pedig az egyént vagy a teljes vállalatot közvetlenül vagy közvetetten érintő történéseket még előre is látjuk, akkor meg is tervezhetjük őket, hogy a felkészüléssel még erősítsük a közösségi összetartást és megkönnyítsük az egyén számára az átmenetet egyik állapotból a másikba.

A rítusok minden szervezet életében jelen vannak – a kérdés inkább az, hogy mennyire vagyunk tudatosak ezek használatában.

Először is vegyük számba a cég összes életeseményét: van-e olyan, ami viszonylag jól behatárolt és jól is működik? Hogy jelenik meg ezekben a hármas felosztás? Mérjük fel azt is, hogy a közösség milyen típusú cselekvéseket támogat: a munkatársak miben aktívak, mit csinálnak szívesen, rendszeresen és ritualizált formában. Végül térképezzük fel a hiányosságokat: pontosan hol fordulnak elő – nem hagytunk-e ki valamilyen fontos szervezeti életeseményt, pl. az onboardingot, a kismamák köszöntését, a karácsonyi vacsorát, a születésnapi ünnepléseket – illetve mennyire tudjuk ezeket az átmenti rítusok szerint felépíteni.

A rítusok, rituálék megmutatják egy adott közösség erejét: akkor működnek a legjobban, ha felhasználjuk őket a közös céljaink eléréséhez. Bátran tegyük ezt meg a munkahelyünkön!

A témával kapcsolatban az alábbi könyveket ajánljuk olvasásra:

Arnold van Gennep (2007): Átmeneti rítusok. L’Harmattan Kiadó. Budapest.
Susan Fowler (2015): Motiváció magasabb szinten. HVG Kiadó. Budapest.
Victor Turner (2002): A rituális folyamat – Struktúra és antistruktúra. Osiris kiadó. Budapest

További bejegyzéseink

DFT-Hungária