Az egyik leggyakrabban rendelt tréning – és ezáltal a nagy számok törvénye miatt a leginkább elcsépelt is – a kommunikációs témában megvalósuló készségfejlesztés, rövidebb nevén a kommunikációs tréning.
Aki dolgozott már multinacionális cégnél, biztosan vett részt valamilyen kommunikációs tréningen, és vezetőként is lehet olyan élmény, ami a kommunikáció fejlesztését célozza. Kommunikációs tréningből sokféle lehet, az asszertív kommunikációtól kezdve az ügyfélszolgálati kommunikáción át, egy biztos: a legjobb tréningek azok, amelyek igazán testre vannak szabva.
Az első és legfontosabb az előkészítés: érdemes alaposan feltérképezni, hogy pontosan milyen elakadások vannak, mire keresünk megoldást, mit szeretnénk fejleszteni. Erről a megbízón kívül a célcsoportot is fontos megkérdezni: gyakran eltérnek az elképzelések, másképp érzékelik a problémákat vagy éppen más problémákat találnak hangsúlyosnak. Az előkészítéshez tartozik az is, amikor a tréner kiválasztja a gyakorlatokat, felépíti a tréninget, összeállítja a lehetséges gyakorlatokat és fejlesztési célokat.
Ez a fázis legalább olyan fontos, mint az előző: egy konkrét példát említve, az egyik erőteljesen hatékony tanulási metódus a szituációs gyakorlatok, ugyanakkor kritikusan fontos, hogy ezek a helyzetek életszerűek legyenek, a résztvevők számára befogadhatók és testközeliek. Például egy call center ügyfélszolgálatán dolgozók számára egészen más szövegeket, helyzeteket érdemes használni, mint egy gyártó cég felsővezetőinek.
A második lépés a tréning megvalósítása: a testreszabás nem ér véget a tervezésnél, a megvalósítás épp ugyanolyan fontos. A tréner akkor dolgozik igazán jól, ha az adott pillanatban, a tréning során rugalmasan tudja alakítani a gyakorlatok felépítését, egymásutániságát és adott esetben magát a teljes programot. A valódi testreszabás azt is jelenti, hogy a tréner el tud térni a saját forgatókönyvétől akkor, ha a csoport érdeke azt kívánja meg.
Nagyon sok dobozos tréning kapcsán felmerül a résztvevőkben, hogy az adott téma nem hozzájuk szól, nem róluk szól, nem releváns számukra. A testreszabott tréningek után pont ennek az ellentéte valósul meg: a résztvevők megszólítva érzik magukat, bevonódnak, motiváltak, és úgy érzik, hasznos a tréningen töltött idő.
Valódi változások elindulásához több nap szükséges, fontos, hogy ami történik, az ülepedjen, amit a résztvevők hallanak, az emésztődjön, legyen lehetőség kipróbálni technikákat és utána reflektálni rá. Ha igazán személyre szabott a tréning, ezek a napok tényleg hozzáadott értéket jelentenek, amiből sokat lehet építkezni.
A tréner megismeri a résztvevők hátterét, információkat gyűjt a folyamatokról, elakadásokról, nehézségekről, és ezek köszönnek vissza a szituációs gyakorlatokban. Sokszor kérés, hogy egy-egy témához olyan helyzeteket vigyünk, amik nem csak a munkában, de más kapcsolódásokban is használhatóak – ilyenkor erre is figyelmet fordítunk.
Az életszerűséget folyamatosan vizsgáljuk, teszteljük, és ezekhez képest alakítjuk a leírásokat, tartalmakat.
A jó előkészítés lehetővé teszi, hogy a résztvevők már a tréning előtt elkezdjenek gondolkodni azokon a kérdéseken, témákon, amire a program épül. Így amikor megérkeznek, már nem teljesen idegen számukra a témakör, sőt, jobb esetben már vannak konkrét kérdéseik, dilemmáik és fejlődési céljaik. Ez megkönnyíti a kapcsolódást egymáshoz, a témákhoz, és végső soron saját magukhoz is.
Amikor a résztvevők hozzák azokat az eseteket, amiket különböző módszerekkel közösen feldolgozunk, van rá lehetőségük, hogy azonnal (másnap) kipróbálják, milyen különbséget jelent például, ha valamit másképp fogalmaznak meg, másképp kérdeznek. A kommunikáció területén különösen igaz, hogy egy apró változás is eredményez jelentős elmozdulást. Sőt, a tréningen könnyen tudjuk modellezni a tipikus kommunikációs helyzeteket, így ott helyben is meg lehet figyelni, hogy egy jó kérdésnek milyen hatása lehet.
A legtöbb tréningünkön azzal kezdjük a napot, hogy a résztvevőket megkérdezzük, mitől lenne nekik hasznos az adott nap. A kérdést meglepődés, elgondolkodás szokta követni, aztán megszületnek olyan válaszok, amire a tréner érdemben építeni tud. Így a felelősség valóban mindkét fél vállán nyugszik: a felhatalmazás, bevonás azt üzeni, hogy a fejlődési folyamatban partnerek vagyunk, és a résztvevő is dolgozik azért, hogy elmozdulás, tanulás, felismerések jöjjenek létre a tréningen.
„Jaj, ne már, megint kommunikációs tréning?!” hangzik a mondat, ami után jön egy lejtmenet, ha nincs jól testre szabva a tréning. Ugyanazt csinálni és attól más eredményt várni – szörnyen demotiváló lehet résztvevőnek és trénernek egyaránt. A jól előkészített tréningnek már az első egy-másfél órájában látszik a különbség: nevetés, kapcsolódás, érdeklődés, aktív csoport.
Vége a tréningnek, és utána semmi nem változik – megbízói oldalról az egyik rémálom. Az utánkövetésnek ugyanolyan fontos szerepe lehet, mint az alapos előkészítésnek, ugyanakkor itt sem mindegy, hogy milyen eszközöket használunk. Ami jól működik egy digitális kompetenciákban magasan képzett értékesítői csoportnál, az lehet teljes kudarc a kékgalléros célcsoportnál, vagy amit nagyon élveznek bolti eladók, simán válthat ki ellenállást felsővezetőkből. A jól kitalált és testre szabott utánkövetés meghosszabbítja a tréning eredményeit, segít beépíteni a technikákat a mindennapi gyakorlatba és hozzájárul a szemlélet és kultúra fejlődéséhez is.
További bejegyzéseink
