Pozitív kommunikáció

A kommunikáció egyik leggyakoribb csapdája, hogy túl sokszor a hiányból, az akadályból vagy a tagadásból indul ki. „Nem működik.” „Nem tudjuk megoldani.” „Nem így kellene.”

Ezek a mondatok elsőre ártalmatlannak tűnnek, valójában azonban gyakran megállítják a gondolkodást, lezárják a párbeszédet, és energiát vesznek el a közös megoldáskereséstől.

Éppen ezért érdemes tudatosan gyakorolni egy egyszerű, de hatásos kommunikációs szabályt: mondjuk el mi a megoldás, mi a cselekvés, ne pedig az akadályokat és a kifogásokat.

Hoztam néhány rövid, egyszerű módszert, amelyek segíthetnek abban, hogy ez a szemlélet a mindennapi kommunikációnk részévé váljon.

21 napos kommunikációs kihívás

Hasznos módszer erre a 21 napos kommunikációs kihívás: 21 napig tudatosan kerüljük a „Nem”-mel kezdődő mondatokat.

Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet nemet mondani, vagy nem lehet problémákat jelezni. Sokkal inkább azt jelenti, hogy megtanuljuk másképp indítani a mondatainkat: megoldásközpontúan, cselekvésre ösztönözve, előremutatóan.

Például ahelyett, hogy azt mondanánk:

„Nem tudjuk ezt határidőre megcsinálni”, fogalmazhatunk így:

„Ahhoz, hogy tartható legyen a határidő, szükségünk van két döntésre és egy plusz erőforrásra.”

A különbség jelentős.

Az első mondat lezár, a második már gondolkodást és cselekvést indít.

Építsünk javaslattételi kultúrát

Ugyanez igaz minden megoldandó helyzetre, elakadásra vagy kihívásra. Ha egy problémát közlünk, tegyünk mellé azonnal legalább egy javaslatot is. Nem kell tökéletes megoldást adnunk, de fontos, hogy a kommunikációnk során ne csak a nehézséget, hanem a következő lépés lehetőségét is megfogalmazzuk.

Használjunk tudatos szókészletet

Érdemes szervezeti szinten is összegyűjteni azokat a kifejezéseket és mondatkezdéseket, amelyek cselekvést generálnak.

Ilyenek lehetnek például:

„A következő lépés az lehet, hogy…”
„A megoldáshoz arra van szükség, hogy…”
„Azt javaslom, hogy…”
„Akkor tudunk előrelépni, ha…”
„Van lehetőség arra, hogy…”

Ezeket a fordulatokat tudatosan használhatjuk szóban és írásban egyaránt: megbeszéléseken, e-mailekben, vezetői visszajelzésekben, projektkommunikációban vagy ügyfélkapcsolatokban.

Használjunk jövőbe mutató „van” állításokat

Különösen erős hatása van annak, ha jövőbe tekintő „van” állításokat fogalmazunk meg. A „nincs időnk”, „nincs emberünk”, „nincs megoldásunk” típusú mondatok helyett keressük meg azt, ami rendelkezésre áll, amire építeni lehet, vagy ami megteremthető.

Például:
„Van lehetőségünk újratervezni a folyamatot.”
„Van egy döntési pont, amely után gyorsabban tudunk haladni.”

A kommunikáció nem pusztán információátadás. A jó kommunikáció irányt ad, energiát mozgósít, felelősséget erősít és cselekvést indít

Amikor tudatosan elhagyjuk a tagadó, hiányra fókuszáló mondatkezdéseket, és helyettük javaslatokat, lehetőségeket és következő lépéseket fogalmazunk meg, nemcsak a saját kommunikációnk válik hatékonyabbá, hanem a szervezet működése is

Írta: Kobzos-Kósa Réka

ÖNREFLEXIÓS KÉRDÉSEK

Hogyan kapcsolódik össze a saját motiváltságod, a mások motiválására való képességed és a motiválhatóságod?

A motiváció háromszöge megmutatja, hogyan függ össze három irány: ha az egyik irány gyengébb, a másik kettő mozgásba tudja hozni.

Elkészítettünk egy díjmentesen letölthető munkalapot, ami abban segít, hogy ránézz, hol van most a legnagyobb erőforrásod és fejlesztési lehetőséged.

Megosztás:

További bejegyzéseink

21 napos kommunikációs kihívás

Építsünk javaslattételi kultúrát

Használjunk tudatos szókészletet

Használjunk jövőbe mutató „van” állításokat

Megosztás:

DFT-Hungária Zrt.