Azt már tudjuk, hogy a dicséret és a kritika nem valódi visszajelzés. Írtunk arról is, hogy mi az a 7 dolog, amire érdemes odafigyelni visszajelzés adásakor, így itt az ideje, hogy konkrét, egyszerű és gyorsan kipróbálható technikákat is javasoljunk annak, aki szeretne a témában fejlődni.
Pontosan arról szól, amit a neve ígér: csak arról beszélünk, amit szeretnénk megerősíteni a másik félben. Ez nem dicséretet jelent („Ügyes vagy, csak így tovább! ), hanem a 7 legfontosabb alapelv betartásával pusztán megerősítést, esetleg indoklást. Továbbra is szempont, hogy konkrét legyen. Az alábbi mondatkezdeteket példaként írjuk, olyat válasszunk, ami megfelel a habitusunknak, egyéni szóhasználatunknak, és a visszajelzést fogadó féllel fenntartott kapcsolatunknak.
Vannak, akik csak pozitív visszajelzést használnak, mondván, azt, hogy mit nem csinált jól, mi a hiba, a másik fél is látja, tudja, fölösleges erre ráerősíteni. Mi azt javasoljuk, hogy amikor csak lehetséges, éljünk ezzel a módszerrel – és amikor nem érezzük helyénvalónak, akkor válasszunk egy másikat.
A módszer Edward de Bono nevéhez fűződik, és nem csak visszajelzéskor, hanem bármilyen értékelési helyzetben könnyen és gyorsan használható. Lényege a struktúra, mely vezeti a gondolkodásunkat, hogy a helyzetből, cselekvésből, viselkedésből mire fókuszáljunk. Arra figyeljünk, hogy ha ezt alkalmazzuk, akkor mindhárom pontnál érdemes kiemelni valamit, akár csak egy-egy dolgot is.
A minőségparaméterek mentén való visszajelzés már komplexebb, mint az előző két módszer, viszont ez segít minket abban, hogy tényleg tényszerűek maradjunk. Nincs más dolgunk, mint jó kérdéseket tenni fel magunknak az egyes szempontok szerint, majd ezeket megválaszolni. Ha írásban szeretnénk visszajelzést adni, érdemes ezt a módszert választani.
Munkatársaknak adott visszajelzés esetén, ha van elegendő időnk és fontos, hogy a munkatárs tanuljon a visszajelzésből, ezt a harmadik módszert javasoljuk. A hosszabb hatás érdekében érdemes írásban is elküldeni.
További bejegyzéseink
